Fórum

Forum Navigation

De hol van ilyenkor a tanár?

Idézet

A pedagógusok ma annyira leterheltek lettek a sok adminisztratív kötelességtől, hogy legtöbbször csak gyerekmegőrzővé válik a nevelés intézménye. Ne csodálkozzunk, hogy ilyen körülmények között az osztálytársak mindenféle dologgal akár bántani is képesek egymást. Mivel a bántalmazott gyermek ebben a helyzetben már azt sem tudja, hogy kihez forduljon, marad az, hogy otthon önti ki a szívét. Ám ha a pedagógus képtelen együttműködni a szülőkkel leterheltsége okán, milyen eredményt várhatunk...?

Idézet

Nagy baj, ha egy pedagógus nem veszi észre ezeket a jeleket. Azonban szülőként elsősorban a mi felelősségünk a gyerek testi, lelki épségének a figyelemmel követése. Ha bármi bajt tapasztalunk a gyerekkel kapcsolatban, kérjük a tanár segítségét. Ha ő nem hajlandó együttműködni, mert túlságosan „leterhelt”, akkor bizony az ön helyében én elgondolkodnék az iskolaváltáson.

Idézet

Nem biztos, hogy a tánár észreveszi, ilyenkor a diáknak szólnia kellene neki. Ha viszont ezt csak a szülőnek mondja el, akkor szerintem a szülő felelőssége, hogy elmondja a tanárnak a problémát.

Abban az esetben, ha a tanár nem partner, akkor én a "bántalmazó" gyerek szüleit keresném fel. Bizonyára nem csak egy gyereket bánt akkor.

Idézet

Van neked gyereked? Ez teljesen életszerűtlen, amit javasolsz. Sajnos a tanárok ma nem partnerek. Tolják a saját meglátásuk szerint a dolgokat.

Idézet

Sajnos mára két féle tanár van. A lelkiismeretes aki a hivatásának él, az annyira le van terhelve, hogy örül annak ha tisztességesen letudta a napot zárni. A másik aki csak azért ment el tanárnak mert nem volt jobb lehetősége, az meg finoman is szólva nem érdekli mi is történik az órán vagy a szünetbe ledarálja a 45 perces mondanivalóját aztán viszlát. K.Z.

Idézet

Ilyenkor fel kell hívni a bántalmazó gyerek szüleit, ha pedig ezután sem oldódik meg a probléma, az iskola igazgatójához kell fordulni. Mondjuk, ezzel nagy trükköt nem mondtam el.

Hozzászólások lezárva.